Kiss Ottónak az elmúlt év végén új kötete jelent meg. Gyulán ennek a kijelentésnek az elmúlt évekenben mindig komoly hírértéke volt, ám ma már országos szinten is figyelemfelkető. A szintén tavaly megjelent regényt követően ebben a kis kötetben a verseké a főszerep. A dudorászós versikék mellé Takács Mari egészoldalas illusztrációi kerültek. A szövegek sajátja a játékosság, s emiatt elsősorban a legkissebb verskedvelőknek szólhatnának, ám a bennük megjelenített világkép a felnőttek számára is érdekes, elgondolkodtató lehet.
Kiss Ottónak az elmúlt év végén új kötete jelent meg. Gyulán ennek a kijelentésnek az elmúlt évekenben mindig komoly hírértéke volt, ám ma már országos szinten is figyelemfelkető. A szintén tavaly megjelent regényt követően ebben a kis kötetben a verseké a főszerep. A dudorászós versikék mellé Takács Mari egészoldalas illusztrációi kerültek. A szövegek sajátja a játékosság, s emiatt elsősorban a legkissebb verskedvelőknek szólhatnának, ám a bennük megjelenített világkép a felnőttek számára is érdekes, elgondolkodtató lehet.
Költői cím egy tudományos igénnyel megírt, világatlasz méretű útinapló borítóján - így foglalható össze a hazai tudományos ismeretterjesztés doyenje, Juhász Árpád elmúlt ötven évben tett utazásainak legjavából válogatott kötete. Felsorolni is nehéz volna azokat a televíziós és rádióműsorokat, amelyeknek vezetője, szerkesztője, közreműködője volt a nagyvilágban is hírnévre szert tett szerző. Mert ő az, aki mindig el tudja magyarázni, miért törnek ki a vulkánok, hogyan jön létre a cunami, és hogy mi okozza a földrengéseket. Ma is az ő könyveiből tanulnak a geográfus és geológus egyetemi hallgatók. A pazar kiállítású, igényesen szerkesztett album paramétereiben is méltó ahhoz az élményanyaghoz, amit a világutazó olvasója elé tár. Hat kontinens közel száz országát kereshetjük fel a gyönyörű képekkel (több mint 1600 saját fotó) illusztrált fejezetekben, és Juhász Árpád élvezetes stílusának köszönhetően bensőséges kapcsolatba kerülhetünk a tájjal, az élővilággal, az ott élő emberekkel és kultúrájukkal. A Himalája nehezen megközelíthető miniállamától, az imazászlók országától, Szikkimtől a brazil Rióig rengeteg érdekesség között szemelgethetünk. A kék bolygó vándora természetszeretettől és humanizmustól áthatott írásaiban nem tagadja meg erdőjáró kamaszkorában ráaggatott Kóborló Farkas indiánnevét. Geológusként, persze elsősorban a vulkánok, a magashegységek, a gleccserek, a tengerpartok érdeklik, de utazásai során dzsungelekben, a világtól elzárt helyeken járva különös népcsoportok tagjaival kötött barátságot. Bemutatja azt is, hogyan tűnnek el az ősi tradíciók, hogyan pusztulnak az esőerdők, a globális éghajlatváltozás miatt milyen drámai módon rövidülnek a gleccserek, hogyan kerülhet végveszélybe Földünk. A minden könyvtártípusba ajánlható művet a könyvben szereplő fontosabb helyszínek térképe egészíti ki.
Költői cím egy tudományos igénnyel megírt, világatlasz méretű útinapló borítóján - így foglalható össze a hazai tudományos ismeretterjesztés doyenje, Juhász Árpád elmúlt ötven évben tett utazásainak legjavából válogatott kötete. Felsorolni is nehéz volna azokat a televíziós és rádióműsorokat, amelyeknek vezetője, szerkesztője, közreműködője volt a nagyvilágban is hírnévre szert tett szerző. Mert ő az, aki mindig el tudja magyarázni, miért törnek ki a vulkánok, hogyan jön létre a cunami, és hogy mi okozza a földrengéseket. Ma is az ő könyveiből tanulnak a geográfus és geológus egyetemi hallgatók. A pazar kiállítású, igényesen szerkesztett album paramétereiben is méltó ahhoz az élményanyaghoz, amit a világutazó olvasója elé tár. Hat kontinens közel száz országát kereshetjük fel a gyönyörű képekkel (több mint 1600 saját fotó) illusztrált fejezetekben, és Juhász Árpád élvezetes stílusának köszönhetően bensőséges kapcsolatba kerülhetünk a tájjal, az élővilággal, az ott élő emberekkel és kultúrájukkal. A Himalája nehezen megközelíthető miniállamától, az imazászlók országától, Szikkimtől a brazil Rióig rengeteg érdekesség között szemelgethetünk. A kék bolygó vándora természetszeretettől és humanizmustól áthatott írásaiban nem tagadja meg erdőjáró kamaszkorában ráaggatott Kóborló Farkas indiánnevét. Geológusként, persze elsősorban a vulkánok, a magashegységek, a gleccserek, a tengerpartok érdeklik, de utazásai során dzsungelekben, a világtól elzárt helyeken járva különös népcsoportok tagjaival kötött barátságot. Bemutatja azt is, hogyan tűnnek el az ősi tradíciók, hogyan pusztulnak az esőerdők, a globális éghajlatváltozás miatt milyen drámai módon rövidülnek a gleccserek, hogyan kerülhet végveszélybe Földünk. A minden könyvtártípusba ajánlható művet a könyvben szereplő fontosabb helyszínek térképe egészíti ki.
A Békés Megyei Levéltár a helyi polgárság történetének kutatása kapcsán megjelenttette „Egy gyulai polgárcsalád világa – Tanulmányok a Ladics família történetéből” című kötetét. A könyvben 5 tanulmány olvasható.
Kósa László a városi polgárságot összekötő kapcsolatrendszerről írt. Tanulmányának alapja Lindl Etelka gyulai zongoratanárnő naplója volt. Az 1901-1910. közötti időszak írásai alapján rajzolta meg a kor kisvárosi kapcsolathálóját a szerző. Héjja Julianna Erika a női szerepminták elsajátítását mutatta be a Ladics és a Kliment család levelezésének feldolgozásával. Bódán Zsolt a fogyasztási szokásokról számolt be Ladics Lászlóné született Kliment Margit háztartási naplói alapján. Németh Csaba a korabeli utazásokat idézte fel a Ladics családtagok egymásnak küldött képeslapjai segítségével. Basics Beatrix pedig a biedermeier életkép népszerűvé válásáról adott áttekintést.
A könyv a helyi polgárság mindennapjaiba enged betekintést. A kötet tartalma érdekes mind a hivatásos kutatónak, mind a hétköznapi embernek.
A Békés Megyei Levéltár a helyi polgárság történetének kutatása kapcsán megjelenttette „Egy gyulai polgárcsalád világa – Tanulmányok a Ladics família történetéből” című kötetét. A könyvben 5 tanulmány olvasható.
Kósa László a városi polgárságot összekötő kapcsolatrendszerről írt. Tanulmányának alapja Lindl Etelka gyulai zongoratanárnő naplója volt. Az 1901-1910. közötti időszak írásai alapján rajzolta meg a kor kisvárosi kapcsolathálóját a szerző. Héjja Julianna Erika a női szerepminták elsajátítását mutatta be a Ladics és a Kliment család levelezésének feldolgozásával. Bódán Zsolt a fogyasztási szokásokról számolt be Ladics Lászlóné született Kliment Margit háztartási naplói alapján. Németh Csaba a korabeli utazásokat idézte fel a Ladics családtagok egymásnak küldött képeslapjai segítségével. Basics Beatrix pedig a biedermeier életkép népszerűvé válásáról adott áttekintést.
A könyv a helyi polgárság mindennapjaiba enged betekintést. A kötet tartalma érdekes mind a hivatásos kutatónak, mind a hétköznapi embernek.
A Békés Megyei Levéltár hosszú évek óta fontos kiadványokkal segíti a történeti, a helytörténeti kutatást. Ennek egyik újabb darabja a Magyar Történelmi Társulattal közösen rendezett „A múlt felfedezői" című konferencia előadásait tartalmazó könyv. A kiadvány, amely az „Epizódok és arcélek a Magyar Történelmi Társulat és a Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társulat múltjából” alcímet viseli, a 19. században pályára lépő nagy történész nemzedék Békés megyei kötődésű tagjait mutatja be.
A Magyar Történelmi Társulat 19. századi történetének ismertetése után Hann Lajosról, a békéscsabai lelkészről és történetíróról szóló tanulmány következik. Utána a helyi oklevélkiadás folytatójáról, Zsilinszky Mihályról tudhat meg többet az olvasó. Zsilinszky egyaránt kötődött Békéscsabához és Szarvashoz. Folytatásként Márki Sándor indulásának körülményeit ismerheti meg a kutató. Ő Kétegyházán született, de Sarkadon nevelkedett fel, s neve az Arad, Békés és Bihar megyék történetét feltáró írásokkal forrt egybe. Utolsóként a füzesgyarmati születésű Csánki Dezsőről, országos főlevéltárnokról készült tanulmányt olvashatja el az érdeklődő.
A kötetben gazdag forrásjegyzék található, illetve a tanulmányok szerzőiről pár soros írás olvasható.
A Békés Megyei Levéltár hosszú évek óta fontos kiadványokkal segíti a történeti, a helytörténeti kutatást. Ennek egyik újabb darabja a Magyar Történelmi Társulattal közösen rendezett „A múlt felfedezői" című konferencia előadásait tartalmazó könyv. A kiadvány, amely az „Epizódok és arcélek a Magyar Történelmi Társulat és a Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társulat múltjából” alcímet viseli, a 19. században pályára lépő nagy történész nemzedék Békés megyei kötődésű tagjait mutatja be.
A Magyar Történelmi Társulat 19. századi történetének ismertetése után Hann Lajosról, a békéscsabai lelkészről és történetíróról szóló tanulmány következik. Utána a helyi oklevélkiadás folytatójáról, Zsilinszky Mihályról tudhat meg többet az olvasó. Zsilinszky egyaránt kötődött Békéscsabához és Szarvashoz. Folytatásként Márki Sándor indulásának körülményeit ismerheti meg a kutató. Ő Kétegyházán született, de Sarkadon nevelkedett fel, s neve az Arad, Békés és Bihar megyék történetét feltáró írásokkal forrt egybe. Utolsóként a füzesgyarmati születésű Csánki Dezsőről, országos főlevéltárnokról készült tanulmányt olvashatja el az érdeklődő.
A kötetben gazdag forrásjegyzék található, illetve a tanulmányok szerzőiről pár soros írás olvasható.
Kiss László negyedik kötete – a „Kis és egyéb világok” címmel – az Ünnepi Könyvhétre jelent meg. Az eddig kiadott prózakönyvei után ez egy kritikagyűjtemény.
Ebben a kortárs magyar irodalom 2000 után megjelent alkotásairól ír lendületes stílusban, közvetlen és személyes hangon. Az idősebb és a fiatalabb írónemzedék munkáit alapos, logikus elemzőképességgel vizsgálja, s közérthetően tolmácsolja velük kapcsolatos észrevételeit. Ez a könyv ugyanakkor illusztrálja azt a folyamatot is, amely során kritikus vált Kissből. Gyűjteményével a szerző 2010-ben elnyerte az MTA „'Az év pedagógus kutatója” díját is.
A kötetben kritikáit önálló címmel ellátva 3 csoportba rendezte: „Itt e világban, Hamis mesék, Egy időtlen képen”. Egyes írásai végén közli az adott könyv kiadóját és a kiadás évét. A kötet végén pedig közzéteszi a gyűjteményben közreadott írásainak eredeti megjelenési helyét. A kortárs magyar irodalmat rendszeresen követő irodalomkedvelő közönség számára ez a könyv hasznos segítség és egyben élvezetes olvasmány.
Érdekesség még az, hogy Kiss László kritikagyűjteménye megjelenése kapcsán először dedikált a könyvhéten, Budapesten.
Kiss László negyedik kötete – a „Kis és egyéb világok” címmel – az Ünnepi Könyvhétre jelent meg. Az eddig kiadott prózakönyvei után ez egy kritikagyűjtemény.
Ebben a kortárs magyar irodalom 2000 után megjelent alkotásairól ír lendületes stílusban, közvetlen és személyes hangon. Az idősebb és a fiatalabb írónemzedék munkáit alapos, logikus elemzőképességgel vizsgálja, s közérthetően tolmácsolja velük kapcsolatos észrevételeit. Ez a könyv ugyanakkor illusztrálja azt a folyamatot is, amely során kritikus vált Kissből. Gyűjteményével a szerző 2010-ben elnyerte az MTA „'Az év pedagógus kutatója” díját is.
A kötetben kritikáit önálló címmel ellátva 3 csoportba rendezte: „Itt e világban, Hamis mesék, Egy időtlen képen”. Egyes írásai végén közli az adott könyv kiadóját és a kiadás évét. A kötet végén pedig közzéteszi a gyűjteményben közreadott írásainak eredeti megjelenési helyét. A kortárs magyar irodalmat rendszeresen követő irodalomkedvelő közönség számára ez a könyv hasznos segítség és egyben élvezetes olvasmány.
Érdekesség még az, hogy Kiss László kritikagyűjteménye megjelenése kapcsán először dedikált a könyvhéten, Budapesten.
Egy újabb Árpási-könyvet vehet kezébe az olvasó, mely Gyula város megismeréséhez, megszerettetéséhez járul hozzá. A szerző a művét elsősorban nem gyulaiaknak szánja, ennek ellenére ebből a helyiek is gazdagíthatják a meglévő ismereteiket a lakóhelyükről.
Ez a kötet egy útikönyv, de a tartalma nincs szokványos formába öntve. A „Gyula – könyv”-ben az író élvezetesen mesél a városról, a helyiekről. Emellett a szerző gyakran idéz korabeli és mai forrásokból, illetve emberektől gondolatokat, véleményeket a várossal, a helyi történésekkel kapcsolatban.
A kötet felépítése azonban csak részben tükrözi a hagyományos útikönyvek szerkezetét, hisz sétákban mutatja be a fürdővárost, s gyakorlati szempontból hasznos ismereteket is közöl. Azonban ezen túlmutat a „Gyula – könyv”. A kötet főbb fejezetcímei a következők: „A gyulaiságról; Séták Gyulán; Amit még érdemes megnézni; Ha elhagynák a várost; Ami elmúlt…; Bennfentesképző, Helyek, jó helyek”. A könyv vége felé egy frappánsan összeállított és röviden megfogalmazott látnivalójegyzék található az utcák alfabetikus rendjében „Ha nyakukba veszik a várost” cím alatt. A kötetben szereplő személynevekről is készített névsort a szerző. E mű további érdekessége, hogy az olvasó, a turista az adott látványosságok, érdekességek mellett saját maga is írhat a könyvbe jegyzeteket, személyes benyomásokat, véleményeket.
Árpási Zoltán újságírónak e könyv megírásához egy családi esemény adta az alapötletet. S hamarosan megszületett a „városszeretet” könyve.
Egy újabb Árpási-könyvet vehet kezébe az olvasó, mely Gyula város megismeréséhez, megszerettetéséhez járul hozzá. A szerző a művét elsősorban nem gyulaiaknak szánja, ennek ellenére ebből a helyiek is gazdagíthatják a meglévő ismereteiket a lakóhelyükről.
Ez a kötet egy útikönyv, de a tartalma nincs szokványos formába öntve. A „Gyula – könyv”-ben az író élvezetesen mesél a városról, a helyiekről. Emellett a szerző gyakran idéz korabeli és mai forrásokból, illetve emberektől gondolatokat, véleményeket a várossal, a helyi történésekkel kapcsolatban.
A kötet felépítése azonban csak részben tükrözi a hagyományos útikönyvek szerkezetét, hisz sétákban mutatja be a fürdővárost, s gyakorlati szempontból hasznos ismereteket is közöl. Azonban ezen túlmutat a „Gyula – könyv”. A kötet főbb fejezetcímei a következők: „A gyulaiságról; Séták Gyulán; Amit még érdemes megnézni; Ha elhagynák a várost; Ami elmúlt…; Bennfentesképző, Helyek, jó helyek”. A könyv vége felé egy frappánsan összeállított és röviden megfogalmazott látnivalójegyzék található az utcák alfabetikus rendjében „Ha nyakukba veszik a várost” cím alatt. A kötetben szereplő személynevekről is készített névsort a szerző. E mű további érdekessége, hogy az olvasó, a turista az adott látványosságok, érdekességek mellett saját maga is írhat a könyvbe jegyzeteket, személyes benyomásokat, véleményeket.
Árpási Zoltán újságírónak e könyv megírásához egy családi esemény adta az alapötletet. S hamarosan megszületett a „városszeretet” könyve.
Allah küldötte Mohamed: A Próféta életének elemzése
M. Fethullah Gülen
2011-04-01
A XXI. század elejének sajnálatos eseményei felhívták a figyelmet az Iszlámra, s gyakran elfogult értékelését, kritikáját hangoztatták ennek a vallásnak. A most megjelent könyv azonban egy tudományos alapossággal megírt munka, melyben a mindenható Allah egy híve mutatja meg teremtője iránt érzett szeretetét és a Próféta életét, illetve életének különböző oldalait. A prófétaság értelmezése, jellemzőinek, különböző dimenzióinak bemutatása mellett szó esik az Iszlám törvénykezéséről éppúgy, mint a Dzsihadról. Keresztény értékelő szerint pedig Krisztus valódi bölcsessége is felfedezhető benne.
A XXI. század elejének sajnálatos eseményei felhívták a figyelmet az Iszlámra, s gyakran elfogult értékelését, kritikáját hangoztatták ennek a vallásnak. A most megjelent könyv azonban egy tudományos alapossággal megírt munka, melyben a mindenható Allah egy híve mutatja meg teremtője iránt érzett szeretetét és a Próféta életét, illetve életének különböző oldalait. A prófétaság értelmezése, jellemzőinek, különböző dimenzióinak bemutatása mellett szó esik az Iszlám törvénykezéséről éppúgy, mint a Dzsihadról. Keresztény értékelő szerint pedig Krisztus valódi bölcsessége is felfedezhető benne.